Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programiroda (MTA GYEP) – kormányzati felkérésre - 2006-ban kidolgozta a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot.
A kormány 2007. őszén – gazdasági, társadalmi, infrastruktúra-ellátottsági mutatók alapján – meghatározta a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérséget, és döntött ezek komplex programmal történő fejlesztésének szükségességéről.
Magyar Tudományos Akadémia Gyerekszegénység Elleni Programiroda 2006-ban kidolgozott Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programjához2009-ben 5 kistérség, majd 2010-ben további 6 kistérség csatlakozhatott – köztük a sarkadi kistérség is - a TÁMOP 5.2.3. kiemelt program keretében. Ezen programcsomag része a „Gyerekesélyes” projekt.
A program legfontosabb célja, hogy egy, a gyermekből, a gyermek szükségleteiből kiinduló fejlesztési modellt kínáljon, amely fejlesztés azonban az egész környezetre hat.
A kistérségeknek be kellett nyújtaniuk a végleges, komplex projektcsomagot, melynek megvalósításához egy elkülönített keret – 96,9 milliárd forint – állt rendelkezésre. Minden kistérség, a saját keretére, meghatározott tervezési módszertant és feltételeket követve, szabadon tervezhetett, és a minőségi alapkövetelmények elérésén túl nem kellett más, fejlettebb térségek projektjeivel versenyezni.
A Sarkad és környéke Többcélú Kistérségi Társulás hosszas előkészítés és megalapozott szakmai döntések alapján elkészítette, és 2011. november 30-ánbenyújtotta az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program támogatási rendszeréhez a helyi szükségletekre épülő komplex pályázati programot tartalmazó anyagát.
Az „Együtt gyermekeink jövőjéért - a Sarkadi Kistérség integrált programja” című TÁMOP-5.2.3-A-11/1-2011-0002 kódszámú társulási pályázatot 2012. május 31-én, az Irányító Hatóság 100 %-os támogatási mérték mellett, 540.805.287,- forinttal támogatta, melynek megvalósítása 2012. augusztus 1-jével vette kezdetét.
A 11 települést érintő három éves kistérségi program a gyermekszegénység csökkentését tűzte ki feladatául.
A projektben tervezett kötelező és választható programelemek többnyire kistérségi szintű, a helyi humán erőforrás kapacitását figyelembe véve szakaszos megvalósítással kerültek megtervezésre, melyben a meglévő szolgáltatások hatékonyabbá tételét, és hiányzó szolgáltatások bevezetését céloztuk meg a fenntarthatóságot szem előtt tartva, mivel a térségben igen magas a munkanélküliek száma, a cigány népesség aránya, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma.
