Pedagógiai szolgáltatás hozzáférése

A projektelem megnevezése

projektmenedzser neve

Kistérség

Az önértékelést elkésztő szakember (név, e-mail, telefon)

Pedagógiai szolgáltatás hozzáférésének biztosítása

Máriné Nagy Adrienn

Sarkadi

Nagy Katalin, gyerekesely.kozoktatas@gmail.com, +36703276939

IDŐTARTAM

2012. október 1.- 2015. szeptember 30.

HELYSZÍN

A sarkadi kistérség településein működő óvodák és általános iskolák mindegyikében (ahonnan kérik a szolgáltatást)

Általános iskolák:

• Sarkad, http://sarkad.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Kossuth u. Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
• Sarkad, http://sarkad.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Gyulai u. Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
• Kötegyán, http://www.kotegyan.hu/  Sarkad-Kötegyán-Újszalonta Közoktatási Intézményfenntartó Társulás, Kötegyáni Tagintézmény http://sarkadaltisk1.hu/iskola/
  • Mezőgyán, http://www.mezogyan.hu/ Mezőgyáni Általános Iskola http://www.mezogyan.hu/?module=news&action=show&nid=94418
  • Geszt, http://www.geszt.hu/?module=news&fname=koszonto#MIDDLE Arany János Általános Iskola és Könyvtár http://www.geszt.hu/?module=institutes#MIDDLE
  • Méhkerék, http://mehkerek.hu/  Kétnyelvű Általános Iskola, http://mehkerekiskola.mindenkilapja.hu/html/22236542/render/bemutatkozas    
• Okány, http://www.okany.hu/ Okány-Sarkadkeresztúr Általános Iskola http://www.okany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
• Sarkadkeresztúr http://www.sarkadkeresztur.hu/ , Okány-Sarkadkeresztúr Általános Iskola http://www.okany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
• Biharugra, http://www.biharugra.hu/  Szabó Pál Általános Iskola http://www.biharugra.hu/index.php/iskola
  • Körösnagyharsány, http://www.korosnagyharsany.hu/  Bihar Román Nemzetiségi Kéttannyelvű Általános Iskola http://www.korosnagyharsany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola
• Zsadány, http://zsadany.hu/ Zsadányi Református Általános Iskola http://www.refzsadany.hu/index.php/intezmenyek/altalanos-iskola

Óvodák:

• Sarkad, Kossuth u., Epreskert u., Vasút u., Szalontai u.
• Méhkerék
• Kötegyán
• Sarkadkeresztúr
• Okány
• Zsadány
• Biharugra
• Körösnagyharsány
• Geszt
• Mezőgyán

CÉLCSOPORT

• nagycsoportos óvodások,
• első osztályosok,
• negyedik osztályosok,
• az érintett korosztály szülei.

SZÜKSÉGLET

A gyermekek között már hatéves korban több évnyi fejlettségbeli különbség lehet. Ha időben fel tudjuk térképezni, hogy a gyermek mely területen mutat fejlődésbeni elmaradást, akkor célirányos fejlesztéssel csökkenthetők a különbségek, támogatva az iskolai beválást.

A Sarkadi kistérségben általános problémaként jelentkezik a nevelési-oktatási intézményekben a szakemberek hiánya (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus). Így olyan ellátási formát kellett keresni, amelyben minél több saját erőből oldható meg az ellátás. Ezáltal az intézmények is jelentős segítséghez jutnak, a kedvező tapasztalatok tükrében a feladat ellátását később be tudják építeni mindennapi tevékenységükbe.

A térségben tanuló gyermekek lehetőségei nagyon eltérőek. A tervezett tevékenység megalapozhatja mindenkinek a saját szükséglete szerinti oktatási lehetőséget, segíthet feltárni azokat a területeket, melyek gátjai lehetnek az eredményes iskolai továbbhaladásnak, s a fejlesztési stratégia kidolgozása biztosíthatja az önmagához képest maximális teljesítést.

A pedagógusok ma már birtokában vannak az inkluzív nevelés elméletének, és sok tudásuk van a tanórai differenciálás fontosságáról, módszereiről, eszközeiről. Mégsem terjedt el széleskörűen a módszer, egyedi próbálkozások, majd gyors visszavonulás a jellemző. Az okok között a leggyakrabban a konzultáló pedagógus/gyógypedagógus hiányát, és a tanórára való hosszabb felkészülési időt, nagyobb energia befektetését jelölik meg.

A program biztosítja a pedagógus számára a szakszerű gyógypedagógiai-konzulensi támogatást, és a befektetett pluszmunka csekély honorálását. Nem marad magára a pedagógus szakmai, etikai dilemmáival, folyamatos támogatást, biztos hátteret érezhet mindaddig, míg tudása belsővé válik, elsajátítja azt a biztonságot és szándékot, amikor már maga is megbirkózik a feladattal külső támogatás nélkül. Az intézményi belső és az intézmények közötti kommunikációnak természetesen meg kell maradnia, hiszen szükség esetén több szakember bevonására is szükség lehet, és teljes, egységes pedagógiai rendszer szükséges a továbbépüléshez.

CÉL

A gyermekek oktatásának megalapozása, segítése, egyéni fejlesztés megvalósítása a sikeres iskolai teljesítmények érdekében. Ez az ellátási forma segíti a tehetségek felismerését, gondozását. Ezzel biztosítható az egyenlő esély minden gyermek számára a továbbtanuláshoz, s ezzel egyenes arányban javulnak életkilátásaik.

Felmerült probléma, annak megoldása:

Nem releváns.

TEVÉKENYSÉGEK

• Gyógypedagógiai szűrővizsgálat, képességek felmérése,
• Egyéni fejlesztési terv, folyamatos fejlesztés,
• Szülővel való konzultáció,
• Pedagógussal való konzultáció,
• Kontrollvizsgálat,
• Otthoni segítségnyújtás, tevékenységek segítése,
• Feladatbank-építés.

SZAKTERÜLETI ELEMEK A PROJEKTELEMEN BELÜL

(közoktatás, szociális, egészségügy, korai képességfejlesztés, közösségfejlesztés, foglalkoztatás)

• közoktatás: gyógypedagógiai szűrővizsgálatok és kontrollvizsgálat, egyéni fejlesztések, szakmai konzultációk, fejlesztési segédanyagok gyűjteménye,
• szociális: szülők bevonása, otthoni segítségnyújtás lehetőségeinek segítése.

A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSÁNAK FOLYAMATA

Sor-száma

Megnevezése

Leírása

1.

Kapcsolatfelvétel az oktatási intézményekkel, pedagógusokkal

Személyes megkeresés, adategyeztetés, érintett gyermekek kiválasztása

2.

Kapcsolatfelvétel a szülőkkel

Csoportos és egyéni konzultáció, program ismertetése

3.

Diagnosztika

Képességek felmérése az alábbi módszerekkel:

Megfigyelés – megfigyelési jegyzőkönyv készítése

Rajzvizsgálat – Goodenough féle skála

Sindelar

Raven

Általános tájékozottság

Bender

4.o.: olvasás, írás, számolási készségmérés.

4.

Mérés kiértékelése

Standardok alapján

5.

Egyéni fejlesztési terv készítése

Fejlesztendő területek meghatározása.

6.

Pedagógussal való konzultáció

Fejlesztési stratégia készítése

7.

Szülővel való konzultáció

Mérés eredményének ismertetése, fejlesztés megbeszélése, család fokozott bevonása.

8.

Konzultáció pedagógussal, szülővel

Félévkor eredmények, tapasztalatok összegzése, esetleges módosítások meghatározása.

9.

Kontrollvizsgálat

Évenként, májusban elvégezve.

10.

Otthoni segítségnyújtás, tevékenységek lezárása

A tanév befejezésével.

11.

feladatbank-építés

Dokumentumok összegyűjtése.

12.

Fejlesztési év lezárása

Tanév végén tapasztalatok összegzése, folytatás meghatározása.

A MEGVALÓSÍTÁSBAN RÉSZT VEVŐK ÉS TÁMOGATÓ PARTNEREK

• gyógypedagógus team tagjai,
• intézményvezetők,
• óvodapedagógusok,
• osztályfőnökök,
• szülők,
• a projekt munkatársai.

A célok teljes körűen megvalósultak-e

Azon célok, hogy a tervezett tevékenység megalapozhatja mindenkinek a saját szükséglete szerinti oktatási lehetőséget, hogy segíthet feltárni azokat a területeket, melyek gátjai lehetnek az eredményes iskolai továbbhaladásnak, s hogy a fejlesztési stratégia kidolgozása biztosíthatja az önmagához képest maximális teljesítést, teljes körűen megvalósult.

Azon cél, hogy a térségben élő tanköteles korú gyermekek oktatásának megalapozása, segítése, egyéni fejlesztés megvalósítása a sikeres iskolai teljesítmények érdekében megtörténjen, teljes körűen megvalósult.

Minden tevékenység megvalósult-e

Igen, minden tevékenység megvalósult.

Jó gyakorlat

• Feladatbank létrehozása,
• Pedagógusok mentorálása, szakmai segítségnyújtás,
• Rásegítés, erősítés a pedagógiai szakszolgálat tevékenységeire,
• A szülők bevonása, aktív részvételük gyermek oktatási-nevelési folyamatában

A teljes tevékenység lent részletesen kifejtve

1.Helyzetkép (mire, milyen szükségletre reagált)

A Sarkadi kistérségben általános problémaként jelentkezik a nevelési-oktatási intézményekben a szakemberek hiánya (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, logopédus, pszichológus). Így olyan ellátási formát kellett keressünk, amelyben minél több saját erőből oldjuk meg az ellátást.

A pedagógusok ma már birtokában vannak az inkluzív nevelés elméletének, és sok tudásuk van a tanórai differenciálás fontosságáról, módszereiről, eszközeiről. Mégsem terjedt el széleskörűen a módszer, egyedi próbálkozások, majd gyors visszavonulás a jellemző. Az okok között a leggyakrabban a konzultáló pedagógus/gyógypedagógus hiányát, és a tanórára való hosszabb felkészülési időt, nagyobb energia befektetését jelölik meg.

Programunk biztosítja a pedagógus számára a szakszerű gyógypedagógiai konzulensi támogatást, és a befektetett pluszmunka csekély honorálását. Nem marad magára a pedagógus szakmai, etikai dilemmáival, folyamatos támogatást, biztos hátteret érezhet mindaddig, míg tudása belsővé válik, elsajátítja azt a biztonságot és szándékot, amikor már maga is megbirkózik a feladattal külső támogatás nélkül. Az intézményi belső- és az intézmények közötti kommunikációnak természetesen meg kell maradnia, hiszen szükség esetén több szakember bevonására is szükség lehet, és teljes, egységes pedagógiai rendszer szükséges a továbbépüléshez.

A térségben tanuló gyermekek lehetőségei nagyon eltérőek. A tervezett tevékenység megalapozhatja mindenkinek a saját szükséglete szerinti oktatási lehetőséget, segíthet feltárni azokat a területeket, melyek gátjai lehetnek az eredményes iskolai továbbhaladásnak, s a fejlesztési stratégia kidolgozása biztosíthatja az önmagához képest maximális teljesítést.

2.Célcsoportja (kiket, mekkora számban

mértékben ért el)

A program nem irányul az adott korcsoport minden tagjára, csak a pedagógus által kiválasztott gyermekekre: a mindenkori nagycsoportos óvodások, első és negyedik osztályosok köréből kerülhetnek ki a gyermekek a pedagógus jelzés alapján

A 2013/14-es tanévben a fejlesztettek megoszlása: 23 fő nagycsoportos óvodás; 38 fő első osztályos tanuló; 39 fő negyedik osztályos tanuló

3. Célja (mit akart elérni, röviden)

Azoknak az intézményeknek ajánljuk, amelyek

• többletszolgáltatást szeretnének nyújtani a gyermekeknek felzárkóztatás és tehetségfejlesztés terén, vagy
• akik kevés problémával küzdő, „határesetnek” tűnő, de megsegítést igénylő gyermekkel foglalkoznak, vagy
• akik „nulladik” lépésként szeretnének „előszűrést” végeztetni, vagy
• akik a gyermek tehetségterületeit szeretnék feltárni.

Különösen hangsúlyos a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képességstruktúrájának feltárása, majd folyamatos segítése, hiszen az otthoni segítés esetükben nehezebben megvalósítható. Ezen családok gyermekeivel, a szülőkkel való kapcsolattartás, tanácsadás segítheti a szemléletformálást, negatív tradíciók (pl. iskolaelhagyás) gyengülését.

4. Mit tett, hogyan (rövid leírás)

A tevékenység három részből tevődik össze:

1. Gyógypedagógiai szűrő vizsgálatok, képességek feltárása - diagnosztika

2. Fejlesztési terv elkészítése, pedagógusokkal való közös kidolgozása – stratégia

3. Tanácsadás. Stratégia felülvizsgálata, kontroll

A mérés alkalmával feltárásra kerül a gyermekek képessége. A szűrővizsgálat eredményei alapján a gyógypedagógus a gyermekkel foglalkozó pedagógussal közösen feldolgozva elkészíti az egyénre szabott fejlesztési tervet. A pedagógus ezt a fejlesztési tervet a szülővel megbeszéli, és ez alapján végzi a tanév során a fejlesztéseket, melyeket a tanítási órákon valósít meg. A gyógypedagógus folyamatosan rendelkezésre áll tanácsadással. Januárban a félévzáráshoz értékelés készül a gyermekekről, melyet a pedagógusok megbeszélnek a szülővel. A szakemberek segítenek abban is, hogy a gyermek személyére szabottan olyan módszereket, tevékenységeket találjanak, mellyel a szülő otthon több és hatékonyabb segítséget tud nyújtani. A következő félév tervezésébe a szülő tapasztalatait is beépítik. Tanév végén kontrollmérésekkel győződnek meg a gyógypedagógusok és a pedagógusok a gyermek fejlődési üteméről. Ha indokoltnak látják a szakemberek, javaslatot készítenek a gyermek nyári foglalkoztatására, otthoni tevékenységekre.

A tevékenység során a pedagógusok a gyógypedagógusok szakmai támogatásával a helyszínen gyermekenként vezetik a „Fejlesztési terv és munkanapló” elnevezésű dokumentumot. A fejlesztést végző pedagógusok a szakmai vezetőnek és a koordinátornak havonta beszámolnak munkájukról, hány gyermeket, név szerint kiket fejlesztettek, mely fejlesztési területhez milyen anyagot illetve tevékenység-leírást gyűjtöttek. A gyógypedagógusok havonta rendelkezésre állnak, konzultálnak a pedagógusokkal, melynek során összegyűjtik az adott hónapban keletkezett anyagokat. A fejlesztő munka során használt feladatlapokat, leírásokat a gyógypedagógusok év végén szakmai szempontok szerint összerendezik és a tanév során keletkezett ún. „Feladatbankot” a projekt számára átadják.

A fejlesztési év során a gyógypedagógusok és a pedagógusok legalább négyszer, de igény szerint akár többször is tájékoztatják a szülőket illetve csoportosan vagy egyénileg konzultálnak velük. A terv szerinti konzultációk időpontja bizonyos fejlesztési tevékenységhez kötött: 1. konzultáció: a program indulásakor (még a szűrések elkezdése előtt) tájékoztatás nyújtása, a program ismertetése. 2. konzultáció: a szűrővizsgálati mérések kiértékelése után; a fejlesztési terv megbeszélése. 3. konzultáció: a félévzárási értékelés megbeszélése, tapasztalatok összegzése, a család fokozott bevonása. 4. konzultáció: a kontrollmérések után; tanév végi tapasztalatok összegzése, folytatás meghatározása.

5. Mit ért el a célokból, miért eredményes, miért jó gyakorlat, miért újszerű (tapasztalatok érvek, előnyök, hatások, fenntarthatóságra utaló előjelek)

Programunk sikerét három mérföldkő jelezheti:

v  Ha a gyermeknél fejlődés tapasztalható a probléma- és tehetségterületen a bemeneti méréshez képest, egyes esetekben ez tantárgyi eredmények javulásában, motiváció növekedésében, magatartási- beilleszkedési gondok megszűnésében is megmutatkozhat.

v  Ha a szülői attitűd formál(ód)ása terén előrelépést látunk. A programelem egyik fontos részét képezi a pedagógusok, gyógypedagógusok szülőkkel való aktív együttműködése, melynek eredményeképpen elmondható, hogy a pályázatnak köszönhetően a szülők is aktívan részt vesznek gyermekük oktatási-nevelési folyamatában, kompetensebbé válnak a témakörben Folyamatos támogatást kapnak az otthoni segítségnyújtáshoz, meghatározzák a szülő által is megvalósítható tevékenységeket, nevelési elvárást, otthoni módszereket.

v  Ha a pedagógusok mentorálása, a szakmai segítségnyújtás, támogatás, szakmai kapcsolatépítés úgy valósul meg, hogy hatása hosszú távú. A tanórába beépített fejlesztő tevékenységek tudatosítása, célirányosabbá válása, a gyermek megismerésének technikáinak elsajátítása, a technikák begyakorlása, a differenciálás megtanulása, a feladatbank létrehozása ebbe az irányba hat. Nem elhanyagolható az a tapasztalat sem, amit a team tevékenységben való munkavégzés ad, a segítő háló kiépítése, új munka stratégia kialakulása kezdődhet.

Pedagógusok és szülők elégedettségét mutatja a szülői kérdőívek eredménye, valamint a 2013/14-es tanév végén az intézményekben tett koordinátori látogatás alkalmával felmért elégedettség:

összérték: 96%

A szolgáltatáson belül készült külön szülői kérdőívezés (mely indikátor is a programelemben). 100 darabból 66 érkezett vissza. Ennek eredménye, és a gyógypedagógusok megállapítása a következő:

 „A program pozitív szülői megítélését jelzi a kérdésekre adott válaszok magas százalékértékei. Az előző tanévhez hasonlóan idén is a gyermek teljesítményének otthoni tapasztalataira vonatkozó kérdésben született a legalacsonyabb eredmény. A pályázat folytatását javasolják a legmagasabb arányban, szorosan mögötte szerepel a pedagógus segítő munkájának értékelése is.”

6. A jó gyakorlatot "igazoló" rendelkezésre álló dokumentumok

• Jelentkezési lapok
• Feljegyzés szűrővizsgálatról
• Vizsgálatértékelő lapok
• Szöveges értékelés
• Fejlesztési terv és munkanapló
• Szülői konzultációk, tájékoztatók jelenléti ívei, feljegyzései
• Pedagógus konzultációk jelenléti ívei, feljegyzései
• Feljegyzés kontrollvizsgálatról
• Év végi értékelés
• Kiértékelt szülői kérdőívek

A megvalósult projektelem hatása

• A gyermekeknél fejlődés tapasztalható a probléma- és tehetségterületen a bemeneti méréshez képest, egyes esetekben ez tantárgyi eredmények javulásában, motiváció növekedésében, magatartási- beilleszkedési gondok megszűnésében is megmutatkozik. A képességek szintjén jelzett javulás tehát szépen megmutatkozik a tanulmányi teljesítmények, a magatartás, a motiváció pozitív irányú változásában is.
• A részképesség-sérülések magas arányszámaiból azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pedagógusok jól jelezték a tanulási-, magatartási nehézség kialakulása szempontjából veszélyeztetettnek ítélt gyermekeket. Ép értelmű gyermekek esetében pedagógiai módszerekkel jó eredménnyel fejleszthető képességekről van szó, ahogyan azt az év végi kontrollvizsgálatok eredményei is mutatják.
• A programnak köszönhetően a szülők is aktívan részt vesznek gyermekük oktatási-nevelési folyamatában; és mivel folyamatos támogatást kapnak az otthoni segítségnyújtáshoz, meghatározzák a szülő által is megvalósítható tevékenységeket, nevelési elvárást, otthoni módszereket, így kompetensebbé válnak a témakörben.
• A pedagógusok mentorálása, a szakmai segítségnyújtás, támogatás, szakmai kapcsolatépítés úgy valósul meg, hogy hatása hosszú távú. A tanórába beépített fejlesztő tevékenységek tudatosulnak, célirányosabbá válnak. A pedagógusok a fejlesztés során a gyermek megismerési technikáit elsajátítják, a technikákat begyakorolják, a differenciálás megtanulják.

Nem várt eredmények és hatások

• A team-tevékenységben való munkavégzés tapasztalatai, a segítő háló kiépítése alapján új munkastratégia kialakulása kezdődhet. Belátható, hogy az óvodában elkezdett fejlesztő pedagógiai tevékenység hatása óriási lehet. A fejlesztés így a legszenzitívebb életszakaszra esne, sok gyermek az iskolába kerülve már lényegesen jobb esélyekkel indulhatna útnak.     
• Az óvodapedagógusok és az iskolában tanító pedagógusok párbeszéde, együttes munkája itt egészen biztosan meghozná a gyümölcsét. A program a nagycsoportos óvodás gyermekek számára is biztosította az ellátást, így bizakodóak lehetünk a pozitív hatásokat illetően. Az óvodapedagógusok, és a tanítók a program lezárulása után is meg kell, hogy tartsák, és tovább kell, hogy fejlesszék a kialakult kapcsolatot, állandóan szélesítve hatósugarukat a fiatalabb korosztály, és más kollégák felé.
• A tervezett létrejövő kiadvány (szakmai anyagok tematikus gyűjteménye) eljuttatása minden intézménybe, mely hasznos segédanyag lehet a tevékenység folytatásához.
• A további kivizsgálásra javasolt gyermekek száma szerencsére nagyon csekély, azonban az fontos tény, hogy segítjük a szakszolgálatok munkáját is, mert nagyobb biztonsággal tudjuk jelezni a valóban vizsgálatra szoruló gyermekeket, így csökkentjük óriási leterheltségüket. Másrészt a fejlesztés átadott tapasztalatainak birtokában a szakszolgálatok vizsgálata azonnal adekvát irányba tud fordulni, biztosabbá téve a diagnózist.

A projektelem indikátortáblája

MEGNEVEZÉS

TERVEZETT ÉRTÉK

MEGVALÓSÍTOTT ÉRTÉK

Mérésben részt vevő gyermekek

120 fő

1. tanév: 118; 2. tanév: 124; 3. tanév: 118

A részt vevő gyermekek szülei

120 fő

1. tanév: 118; 2. tanév: 124; 3. tanév: 118

Fejlesztésben részesülő gyermekek

100 fő

1. tanév: 100; 2. tanév: 100; 3. tanév 100

Fejlesztésben részt vevő pedagógusok

15 fő

1. tanév: 27; 2. tanév 26; 3. tanév 28

Fejlesztett gyermekek szülei

100 fő

1. tanév: 100; 2. tanév: 100; 3. tanév 100

Eredményes oktatáshoz szükséges képességek fejlődése

100 fő

1. tanév: 100; 2. tanév: 100; 3. tanév: 100

Szülők aktív részvétele a gyermek oktatási-nevelési folyamatában

60 fő

1. tanév: 82; 2. tanév: 66 3. tanév: 96

Készségek, képességek fejlődése, a tanulási hatékonyság javulása

100 fő

1. tanév: 100; 2. tanév: 100 3. tanév: 100

A megvalósítást támogató elemek

• gyógypedagógus team létrejötte

A megvalósítás során felmerült nehézségek, konfliktusok, problémák (akár pl.: tervezési hiányosság), és azokra adott megoldások

• A tevékenységi adatlapon szereplő elírások, azok átdolgozása.
• A kettős ellátás elkerülése.

A pedagógiai szakszolgálatok feladata: a tanulási nehézség, vagy tanulási zavar, illetve az ezekre való veszélyeztetettség vizsgálata, javaslattétel a fejlesztés tartalmára, módjára, óraszámára, helyére, a szakemberszükséglet megjelölésére.

A Gyerekesély programban azokat a gyermekeket kívánjuk segíteni, akiknél nem merül fel a szakszolgálat vizsgálatának szükségessége, de segítségünk nélkül mégis iskolai sikertelenséggel kellene szembenézniük.

A kiválasztás a pedagógusok jelzése alapján történik

• A program előrehaladásával egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a tervezettnél nagyobb számban vonjunk be a szűrővizsgálatokba és a tanév közbeni fejlesztésbe gyermekeket, de sajnos a rendelkezésre álló humán-erőforrások (gyógypedagógusok száma) és anyagi források nem tették ezt lehetővé.
• A projekt időtartama alatt az utolsó tanévben a gyógypedagógus team létszáma négy főről háromra csökkent, így az óraszámok emelkedtek. A feladatokat maradéktalanul ellátták, de ennél több feladatot már ennyi fő nem képes ellátni.
• A program során (is) erősen körvonalazódott az a probléma, hogy a kistérségben működő pedagógiai szakszolgálat feladatait szakemberhiány, illetve a szakemberek leterheltsége miatt csak részben tudja ellátni. Sok esetben nincs az intézményekben megfelelő szakember, illetve a gyermekek szakszolgálathoz való eljuttatása nem megoldott/megoldható, azaz a szolgáltatás nem, vagy csak részben hozzáférhető (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, stb.). A probléma jelentkezése súlyosnak és általánosnak mondható legfőképp a vidéki helyszíneken, így ezeknek a gyermekeknek az esélyei a haladáshoz, fejlődéshez erősen megkérdőjelezhető. Jeleztük a problémát a kiemelt projekt szakemberei felé.
• A további fejlesztést igénylő gyermekeknél az első és negyedik osztályok után következő évfolyamokon a program nem támogatja a fejlesztést, itt a pedagógus a már elsajátított kompetenciákkal dolgozik tovább.

A projekt megvalósítása során nyert tapasztalatok, amelyekre nyomatékosan figyelni kellene egy jövőbeni pályázatnál

• A kistérségben működő pedagógiai szakszolgálat feladatait szakemberhiány, illetve a szakemberek leterheltsége miatt csak részben tudja ellátni. Sok esetben nincs az intézményekben megfelelő szakember, illetve a gyermekek szakszolgálathoz való eljuttatása nem megoldott/megoldható, azaz a szolgáltatás nem, vagy csak részben hozzáférhető (gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, stb.). A probléma jelentkezése súlyosnak és általánosnak mondható legfőképp a vidéki helyszíneken, így ezeknek a gyermekeknek az esélyei a haladáshoz, fejlődéshez erősen megkérdőjelezhető. Fontos lenne, ha a projekt a későbbiekben lehetőséget kínálna arra, hogy az egyes intézményeknél felmerülő problémákat valamiképpen orvosolja.
• Megoldást jelenthetne adott esetben, ha az iskolákban az enyhébb esetek kezelésében fejlesztőpedagógus, mentálhigiénés szakember, beszédfejlesztő pedagógus tevékenykedhetne a hozzá szakmailag kapcsolódó gyógypedagógus, pszichológus, logopédus egyfajta „mentorálásában”, szakmai együttműködésben, hozzájuk irányítva a kompetenciahatárokat átlépő eseteket. Ezzel az eljárással enyhíthető lenne a szakemberek leterheltsége, jobban működhetne a szakmai együttműködés és nem lennének „ellátatlan” gyermekek, fejlődésük, fejlesztésük lehetővé válhatna.
• A folyamatosság hiányát célszerű lenne áthidalni (csak a nagycsoportosok körében volt lehetőség arra, hogy 2 éven keresztül vehessenek részt a programban, 3 éven keresztül pedig sehol sem).
• A célcsoport korlátozását is érdemes lenne felülvizsgálni (csak a mindenkori nagycsoportosok, elsősök és negyedikesek vehetnek részt a programban).
• Figyelni szükséges arra is, hogy a papír és írószer, valamint a gyógypedagógus utazási költsége az elvárások mennyiségét tükrözze.

Egy jövőbeni projektnél további projektelemek lehetnének

• Logopédiai fejlesztés (beszédfejlesztés) / utazó logopédus,
• Fejlesztőpedagógus tevékenysége,
• Gyógytestnevelés / utazó gyógy-testnevelő,
• Képesség-fejlesztést szolgáló óvodai, iskolai programok: pedagógiai ellátásokhoz való hozzáférés javítása pl. az igénybevevők vagy szolgáltatók utaztatásával.

A megvalósítás során felmerült, de valamilyen ok miatt kihasználatlan lehetőségek, kapacitások

Szorosabb együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal.

A fenntartás szükségessége

Az óvodák, iskolák fejlesztő pedagógus-, gyógypedagógus szakember ellátottsága nagyon rossz, így az intézmények is jelentős segítséghez jutnak, a kedvező tapasztalatok tükrében a feladat ellátását később be tudják építeni mindennapi tevékenységükbe.

A vizsgálat, és az ellátás helyben, a gyermeket ellátó intézményben történik, ismerős környezetben, nem kell kilométereket utazni, korán kelni.

A program pedagógusok tanórai differenciáló munkáját segíti meg úgy, hogy napi szinten megtörténjen a gyermek egyéni szükségleteinek kielégítése.

Különösen hangsúlyos a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek képességstruktúrájának feltárása, majd folyamatos segítése, hiszen az otthoni segítés esetükben nehezebben megvalósítható. Ezen családok gyermekeivel, a szülőkkel való kapcsolattartás, tanácsadás segítheti a szemléletformálást, negatív tradíciók (pl. iskolaelhagyás) gyengülését.

Nagy lehetőség a rászoruló gyermek számára, mert a pedagógiai intervenció azonnali, és az egyik legszenzitívebb időszakban történik.

A program során minden tanév végén elvégzett szülői és intézményi elégedettség-méréseinek eredményei szintén igazolják a program és a munka szükségességét.

A fenntartás lehetősége

Pályázati forrás

Az óvodapedagógusok, és a tanítók a program lezárulása után is meg kell, hogy tartsák, és tovább kell, hogy fejlesszék a kialakult kapcsolatot, állandóan szélesítve hatósugarukat a fiatalabb korosztály, és más kollégák felé.

Ez a „hálózat alakítás” túlmutat az egyes pedagógusok, gyógypedagógusok esetleges, vagy éppen rendszeres kapcsolattartásán. Rendszerszintű megoldás szükséges.

A pályázatban kialakított modell nagyon jól használható, hatékony az eredmény szempontjából, kevés speciális végzettségű szakembert igényel, helyi erőkkel dolgozik, nem kell új stratégiákat kitalálni. A helyi KLIK szakemberei, a helyi önkormányzatok, az óvodák és iskolák intézményvezetői, a programban már részt vett pedagógusok, és gyógypedagógusok együttes munkájával a modell fenntartható.

Segítségül lehetnek a programban részt vett szülők, a GYEP iroda munkatársa, a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakemberei, széles társadalmasítás eredményeként.