A Sarkadi kistérség az ország 174 kistérsége közül a 6. leghátrányosabb helyzetű.
Ennek egyik oka a kistérség periféria-helyzete. A kistérség a magyar-román határ dél-keleti részén fekszik és szinte 100 km-en belül nem található autópálya. E térség nem került fejlesztésre sem Románia felől, sem Magyarország felől.
Békés megye az egyetlen olyan megye Magyarországon, ahova nem vezet autópálya, de még gyorsforgalmi út sem. E rossz elérhetőség mellett a Sarkadi kistérség távol esik a gazdasági, munkaerő-piaci központoktól. Távolsága Budapesttől 223 km, és az utazási idő jóval meghaladja a 4 órát.
A kistérség úthálózata leromlott.
A kistérség nemzetiségi mutatószámai alapján a cigány népesség statisztikai aránya 9,7%, de a becsült arány ennek több, mint[F1] kétszerese. Geszten a lakosság közel 40%-a, három másik faluban 20% a cigány népesség aránya, két községben pedig nem élnek cigányok. Jellemző még – főként Méhkeréken (a lakosság közel 90%-a) – a román nemzetiségű népesség, mely 10% körüli kistérségi szinten[F2] .
A romák aránya a 18 év alatti korosztályban kifejezetten magas. Míg az országban a 0-17 éves gyermekeknek valamivel több, mint tizede roma származású, addig ez az arány közel háromszoros a Sarkadi kistérségben. Az arány az 5 év alatti korcsoportokban a legmagasabb.
A gyermekes háztartások egynegyede roma háztartás.
Az oktatási intézményekben számolni kell azzal, hogy az elkövetkezendő években növekszik a roma származású gyerekek aránya a jelenlegihez képest.
A kistérség lakossága 2011-ben megközelítette a 23.000 főt, ami egy közepes nagyságú város lakosságszámának felel meg.
A lakosság száma folyamatosan csökken. A népességcsökkenés igen nagymértékű a szerény Békés megyei folyamatokhoz képest is. A Sarkadi kistérségen belül a természetes fogyás[D3] sokkal intenzívebb, mint az amúgy is rossz helyzetben lévő megyei átlag, mivel a halálozások száma jelentősen meghaladja a születések számát. Geszten és Sarkadon a legkisebb a népességcsökkenés mértéke, viszont ennek oka az alacsony iskolázottságú és jövedelmű – főként roma – lakosság nagyarányú növekedése.
A természetes fogyáson kívül az elvándorlás is komoly gondot jelent.
A 18 évesnél fiatalabb korú népesség nagyarányú csökkenése azt jelzi, hogy nem szívesen maradnak a térségben mindazon szülőképes korú nők, fiatalok, akik utódokkal gyarapítanák a kistérség lakónépességét. A gyermekvállaló családok elveszítették a bizalmukat a térségben. Ennek az is az oka, hogy a tanult, szakmával, diplomával rendelkezők nem térnek vissza a falvakba és nem kezdik meg a családalapítást a sokszor reménytelen gazdasági környezet miatt.
A lakosságszám változásán és a fiatalok számán kívül a harmadik mutató, mely a demográfiai folyamatokat jellemzi az időskorúak arányának változása a gyermekkorúak arányához mérten. Egy egészséges demográfiai folyamatban e mutató nem változik, vagy ha igen, akkor nagyon lassú mértékben. Békés megyében és a városokban stagnál az idős korúak aránya, a községekben viszont számuk növekszik. A Sarkadi kistérségben az elöregedés folyamatos.
A kistérség egyik legnagyobb problémája a nagyarányú munkanélküliség, illetve a foglalkoztatottság alacsony szintje.
A munkanélküliségi ráta 2014. január 20-i állapot szerint 14,5 % kistérségi szinten[F4] , mely kedvező lenne, ha nem ismernénk azt a tényt, hogy a foglalkoztatottsági ráta nem éri el a 30%-ot.
Sajnos a munkanélküliek, inaktív keresők és eltartottak aránya igen magas. Sokan már nem szerepelnek a Munkaügyi Kirendeltségek adatbázisaiban sem. Az álláskeresők közel fele nem rendelkezett nyolc osztályos végzettséggel 2008-ban és ez a helyzet jelentősen azóta sem[D5] változott.
A középfokú oktatási intézmények elérhetősége nehezen megoldható és igen komoly anyagi áldozatokat igényel.
A munkaerőpiac jelentősen beszűkült, mely a társadalmi-gazdasági leszakadás, rossz közlekedési elérhetőség eredménye.
A gyenge gazdasági mutatók mellett a munkára való hajlandóság csökkenése is magával hozza a munkanélküliek magas számát és arányát.
Az inaktív keresők jelentik többnyire a nyugdíjas, fogyatékkal élők és „leszázalékoltak” csoportját. Az egész kistérségben nagyon magas az arányuk, hiszen a legtöbb településen meghaladja a 40%-ot. Az adat mutatja egyrészt az elöregedés nagy arányát, másrészt az egészségügyi problémák nagyságát. Sokan „menekültek” a munkanélküliségből az inaktivitásba valamilyen módon.
A Sarkadi kistérségben az alacsony foglalkoztatottság következtében a gyermekes családok bevallott egy főre jutó átlagos jövedelme az országos átlagnak kevesebb, mint a fele.
A kistérségben a 0-17 éves gyermekek 58%-a szegénységben él. Különösen magas ez az arány annak fényében, hogy a gyermekszegénység mértéke országosan 26%.
A háztartások 78%-a hó végén rendszeres pénzzavarról számolt be.
A gyermekes családok 65%-a nem lenne képes saját forrásból fedezni egy nagyobb összegű váratlan kiadást – egyik napról a másikra él.
A családok 73%-a évente nem engedheti meg magának, hogy elmenjen nyaralni, akár belföldön, akár külföldön[D6] .
A háztartások ötödében nincs lehetőség arra, hogy a gyerek a barátait meghívja közös együttlétre, játékra, és ugyanilyen arányú gyermek nem tud rendszeresen sportolni tanórán kívül.
A családok 14%-a szerint nincs a közelben olyan biztonságos szabad terület, ahol a gyermek játszhat, és 17%-uk szerint a gyermek nem vehet részt fizetős iskolai programokon, mert nincs rá lehetősége.
A zsebpénz a családok 27%-ában hiányzik, mert nem engedhetik meg maguknak, az üdülés és a fizetett különórák a gyerekek 69-72%-a számára elérhetetlen.
A lakáshelyzettel kapcsolatos adatok a következők:
A háztartások 20%-ában sok helyen még mindig az utcáról, vagy fúrott kútról kell biztosítani a főzéshez és tisztálkodáshoz szükséges vizet.
A lakások 6%-ában nincs fürdőszoba, a vízöblítéses WC a lakások 15%-ában hiányzik, mely ötször magasabb, mint az országos átlag. Ezeknek szerepe lehet a gyermekkori betegségek kialakulásában, az asztmában, allergiában.
A komfort nélküli lakások aránya több településen meghaladja a 20%-ot (Körösnagyharsány, Kötegyán[D7] ), összességében - kistérségi szinten - pedig a 14%-ot.
Csatornahálózata Sarkadnak kiépült, Sarkadkeresztúrnak folyamatban, bár Sarkadon is mindössze a kétharmada élt a lakóknak a rákötés lehetőségével.
A lakások több, mint ötöde sötét, sivár, egyhangú, mely nem jelent inger-gazdag környezetet a gyermekek számára.
Szegregált lakókörnyezet nem jelentős, mivel a lakosság összességében hasonló szegény környezetben él. Kiemelten szegregált lakókörnyezet csak Sarkadon található, azonban több településen (pl: Okányban) is szegregálódó településrészek is vannak[D8] .
A szolgáltatások állapota több évtizedes lemaradásban van egy jelentősebb városiasodottsággal rendelkező térséghez képest. Általános probléma a szolgáltató intézmények leromlott állapota, szegényes az infrastruktúra és a szakember-ellátottság.[D9]
Az iskolai, óvodai ellátottság megfelelő, az óvodai férőhelyek elosztása egyenlőtlen, több intézményben nagy a zsúfoltság. Öt iskolában a gyermekek több, mint 40%-a halmozottan hátrányos helyzetű, négy iskolában a gyermekek legalább fele roma.
Korlátozottak, sőt gyakran hiányosak a gyerekeknek, fiataloknak, mint célcsoportnak nyújtott szolgáltatások. Hiányzik az állandó személyzet. Fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus, gyermekpszichológus, vagy legalább utazó szakemberek biztosítására lenne szükség – azonban a teljes kistérségben megoldatlan probléma a szakember hiány. A gyerekek számára nyújtott programok közül hiányolták az egészségnevelési programokat, vagy éppen a fejlesztőprogramokat a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek számára. Szükséges lenne konfliktus-kezelő tréningre az intézményekben.).